Go east 2 - a közlekedésről

Valószínűleg nem lesz minden napra egy posztra való, de tegnapra bőven összejött.

Az út a szállodától az irodáig a Google Maps szerint 19 perc, a valóságban 40 körül, de tegnap 80 perc alatt sikerült beérnünk. 3 tehenet láttunk, az első az út szélén a szemétből legelt, a második az úttest közepén az elválasztó padkán feküdt, a harmadik pedig az autópályán a belső sávban kószált komótosan. Először kiakadtam, mikor megláttam egy robogót, amin a sofőr mögött egy 4-5 éves kislány ült bukósisak nélkül, de elmesélték, hogy ez teljesen természetes, és csoda, hogy csak egy gyerek volt, mert több szokott lenni. Később láttam olyat is, amin egy apuka, előtte a legkisebb gyerek, mögötte pedig két nagyobb utazott. Bukósisak itt is csak apukán. A riksákba sokszor 5-6 ember zsúfolja be magát (kb 3 utas fér el úgy-ahogy).

A forgalom borzalmas volt, állítólag a szokásosnál is rosszabb. Minden kereszteződés beállva, a buszok – amiknek minden ajtaja nyitva van és menet közben is le-felugrálnak az utasok – erősebb kutya alapon bevágnak mindenki elé, közben a robogósok és riksások is ügyeskednek, és ezek a kereszteződések olyanok, hogy eredetileg 2x3 sávos, a gyakorlatban 2x5 sávos utak találkoznak és mindenki minden irányba kanyarodik, lehetőleg egyszerre. Délután hazafelé teljesen jó utunk volt, akkor készítettem ezt a kis felvételt, hogy megmutassam, milyen egy duda koncert.
Miután hazaértünk, összeültünk egy kis belső fertőtlenítésre. Azt hiszem, a pálinkák és a Salmiakki megtette a hatását, mert éhesek lettünk. A vacsora nagyon finom volt, én már be is fejeztem, amikor egyszercsak megjelent valami a tányéromon...